Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kanizsai József: Taxi

2019.10.19

Taxi

 

Nyirkos őszies idő volt október közepén járt a naptár, nem szeretem idő.

Bob balon kabátjában, kalappal a fején, cigarettázott, közben egy lámpavasnak dőlt.

Eldöntötte, hogy ma este taxival megy haza, és kitudja még milyen kaland vár majd rá.

Nem füttyentett, mint a filmeken, hanem szépen elsétált a taxiállomásig. Csak egy taxi állt a drosztban. Sárga mind minden taxi, egy idősebb férfi volt a tulaja kb. 50-55 éves lehetett. Vagyis közel annyi idős, mint Bob.

Érdekes út lesz – gondolta magában, közel 2 óra, lesz miről beszélgetniük. A fővárostól igen csak messze adta meg a célt, néhol kietlen erdős úton vezetett az út. Pénzbe is sokba került, ha éppen fizetni kellet érte, de volt rá, hogy egy fillérbe se.

Na vágjunk bele, azzal eldobta közben  körmére égett cigarettát.

 

–Jó estét! Szabad a taxi? – Kérdezte a taxist.

–Jó estét. Igen szabad, azért vagyok itt.

–Elvinne, Denevér falvára.

–Denevér falvára? Az hol van?

–Hát innen 1,5-2 óra gépkocsival, fenn a hegyekben Denevér vár mellé. Én a faluban lakom.

Csak volt egy céges buli és lekéstem az összes odavezető járatott.

–Nem lesz olcsó! –figyelmeztette Bobot a taxis.

–Tudom, azért nem használom sokszor a hazajáráshoz a taxit.– kuncogót Bob.

Taxis intett, hogy szálljon be.

Bob a hátsó ülésre ült. Hiába invitálta a taxis az első ülésre.

–Nem köszönöm, nekem jó a hátsó ülés is nagyobb az életbe maradási esélyem, ha valami rossz történne.

 

Mind minden alkalommal az első 10-15 perc semmit mondó dolgokról beszélgettek, míg kijutottak a városból. Kint már jócskán lehetett haladni reflektort is használni. Figyelni a vadakra, ilyenkor sok szarvas, őz keresztezte az utat. Vagy az út keresztezte az erdőt.

Bob meg is jegyezte– sok baleset történik manapság.

–Igen! Veszélyesek ezek az utak. Az éjszaka sok rémséget tartogathat az embernek.

–Nem fél éjszaka vezetni, hiszen bárki megtámadhatja. Akár ki is rabolhatja. Nem félti magát a családja? – Érdeklődött Bob.

A taxis nagyot sóhajtót, majd megvonta a vállát.

–Valójában nem félek, családom nincs. Nincs miért aggódnom. Az utasokon múlik, hogy célba érnek vagy sem.

–Pontosan mit kell ezen érteni?

–Mit? Hát csak azt, hogy ilyenkor dől el, az utas megérdemli-e az életét. Érdemes tovább élnie. Kérdések, feleletek, viselkedések döntenek, hogy életben hagyom vagy megölöm az illetőt. Legyen az férfi, nő.

Bob hatalmasat nevetett.

–Hát erre azért nem gondoltam volna.–mondja mikor még a könnyeit törölgette a szeméből.

–Mire nem gondolt? Maga szerint ez olyan nevetséges? –kérdezte meglepődve a taxis.

–Hát hogyne, éppen egy sorozat gyilkos taxijába kellett beülnöm.–és ismét elkapta a nevetés.

–Mondja, maga nem fél ezek után? Hiszen talán most válik el, hogy megérkezik-e Denevér falvára, vagy sem.

–Nem félek, dehogy csak érdekesnek találom, hogy két sorozatgyilkos találkozik, és együtt taxizik. Gondolom a taxis berkekben hallani, hogy évente 1-2 taxisnak nyoma kell.

–Ohh kerekedet el a taxis szeme. Akkor maga is kolléga?

–Hát a gyilkolásban talán igen. Kollégák lehetünk. Ám most felmerül egy kérdés, ki-kit fog megölni? Maga engem vagy én magát.

–Hát nem is tudom? Vajon mit csinálnának mások hasonló helyzetben.–kérdezte a taxis.

–Másoknak fel sem merül, hogy egymást gyilkolják. –mondta Bob.

–Akkor most ez egy patt helyzet!

–Hát még van 1 órás út a célig. –jegyezte meg Bob.

–Van!– jegyezte meg a taxis.

 

Míg egymást éles szemmel vizslatta a taxis és Bob, amikor megszólalt a taxi rádiója.

Egy új utas van, útközben fel kell vennie. Nem volt mit tenni, hiszen az új utas is egy irányban megy velük. Talán jobb is, így megúszhatják egy más kinyírását. Taxisnak eszébe jutott egy régebbi utas, a kórházból vitte haza. Ő mesélte, hogy két hétig komában egy kis ideig még a másvilágon is volt. Kérdezte, hogy mit tapasztalt ott. Hát nem győzték meg, hogy jó hely a másvilág. Dolgoznia kellett mindenkinek, és nem volt érte elismerés. Még a gyerekek is egymással harcoltak. Hét menetet kellett mindenkinek. Ő hatszor vesztet, de a hetedikben győzőt, akkor lett csak kicsit jobban, azt mondták, hogy még az arca is megváltozott.

 Éber komában volt, hallotta a hangokat, de nem tudott reagálni vagy válaszolni.

Furcsa sok halál közeli élményt olvasott,a többsége megnyugtató, zene,virágos rét, ismerősök barátok üdvözlik a látogatót. Többnyire nem akarnak vissza jönni, mikor egy hang közli velük, még nincs itt az idejük, céljuk van még a földön.

bár az is igaz, hogy  volt olyan beszámoló, amikor  tüzes pokolnak írta le a tapasztalatát a tetszhalott. Hitt neki mivel régi ismerősök voltak, Karcsinak hívták. Nem csoda, hanem kívánkozott a másvilágra.

Bár lehet, hogy amit Karcsi mesélt az nem más, mint a test lázas küzdése az életbe maradásért. Lázálmai voltak végig. Kitudja? Mondták neki, hogy nagy volt benne az élni akarás.

Ha mód van rá a halál elkerülésnek, akkor az új utas lehet egy esély.

 

Az új utas a buszmegállóban várt rájuk. A taxis megállt és várta az utas helyet foglal Bob mellett.

–Te kivagy? –Kérdezték szinte egyszerre az új beszállót gyanakodva.

–Na ezért kell magammal vinnem benneteket.–Miközben szorongatta csontos ujjával a kaszáját, a másik csontkezével a sötét tunikáját igazgatta a halál.